Karbantartás
designed by gracom Menü
menu
Submenu
Top 10 brief list
Top 10
leglátogatottabb festmény:
Képtárban: 1121 kép.
Galériában: 49 kép.
Keresés:
Művész neve:

Alkotás címe vagy témája:

Ár:




Mai dátum:
December 13, Szerda
Névnap:
Luca, Otília
© DunapArt Galéria, 2006
Művészeink
Összesen:
283 művész

Németh Ferenc.Megnézem a képeit
Németh Ferenc festőművész.
(Izsák, 1971-)

Hátrahagyva az addig megszokott polgári életforma nyugalmát, 26 évesen „festőnek állt”. Úgy gondolja, hogy a „sors” a nehezebb utat jelölte ki számára. Nem a pár évig tartó állami képzést választotta. Örökös tanulásra ítélte magát.
1997-ben kezdett ismerkedni a festészet rejtelmeivel, Maszlik István, majd Gayer-Móricz Róbert festőművészek segítségével.
Meghatározó élmény volt számára, amikor is 1998-ban a tiszakécskei művésztelepen találkozott Bozsó János Munkácsy-díjas festőművésszel. Elmondásai szerint, biztató szavai sokszor még ma is a fülében csengenek: „Festeni, festeni, festeni”.
2000 és 2003 között a Kecskeméti Művészeti Szabadiskolában folytatta tanulmányait Bruncsák András és Gyenes Péter vezetésével.
2003-ban Szappanos István irányításával ismerkedett tovább a rajz és az akvarell technika rejtelmeivel.
2002-ben találkozott Mág Tamás festőművésszel. Úgy emberi, mint művészi példájával nagy hatást tett rá. A mai napig csodálja színhasználatát, bravúros ecsetkezelését, és a technikai megoldásait.
2011 nyarán részt vehetett a Matteo Massagrande által vezetett Hajósi Nemzetközi Alkotótáborban. Úgy érzi, hogy a kapott intelmek elgondolkoztatták és némileg formálták a festészethez való hozzáállását.
2013-ban ismerkedett meg Meszlényi Attila képzőművésszel. Képeiben a természethez való viszonyának megjelenítését kedveli leginkább. Tanácsai, hasznos intelmei nagyban segítik munkáját.
Gyalai Béla festőművészt is ebben az évben ismerhette meg közelebbről. Pályáját régóta figyelemmel kíséri és sok szempontból követendő példa számára. Magával ragadó a munkáiban együtt megjelenő ösztönös erő és tudatosság, illetve az a rend és harmónia, ami a képeiben tükröződik.
Hálás azért, hogy művészbarátaim a mai napig támogatják ezen az édes küzdelemmel tele tűzdelt úton.
A nagy magyar festők közül Ferenczy Károly, Mednyánszky László munkáit tanulmányozza leginkább. Gyakran mélyed el többek között Alfred Sisley és John Singert Sargent festészetében is.
Ő is azt vallja, hogy „… maga a természet is egy intelligens alkotóról árulkodik…” Fő témája a magyar táj ábrázolása. Próbálja megragadni azt, amikor a tájra, az épületre, a tárgyakra vetülő fény átlényegül egy érzésbe, gondolatba. Alkotás közben arra törekszik, hogy versenyre keljen a látvány okozta élménnyel, hangulattal. Foglalkoztatja még a csendéletfestés és a másik nagy kihívás, a figurális ábrázolás is. Leginkább olajjal dolgozik. Ez a technika nyújtja a legnagyobb kifejezési lehetőséget számára.
Az alkotás nyújtotta öröm, az állandó fejlődés és nem utolsósorban a megújulás lehetősége vonzza a festészetben. Egyre több tapasztalattal rendelkezve úgy érzi, a festészet fortélyainak elsajátítása egy nagyon hosszú folyamat, amely élete végéig el fogja kísérni.
Az egyik alapító tagja az 1999-ben megalakult Izsáki Nyári Alkotótábornak.
Jó pár évvel később, 2011-ben néhány művésztársammal indították útjára az Őszi Izsáki Alkotótábort, melynek azóta is szervezője. A táborok létrejöttét és működését az Izsáki Önkormányzatnak és más művészetkedvelő támogatóknak is köszönhetik.
Évente több hazai alkotótelepen megfordul, de festhetett már Horvátországban, Erdélyben, Svájcban és Szlovákiában is. Az év legnagyobb részében izsáki tanyáján, a Kőris Tanyán alkot. Itt rendezte be Műterem Galériáját.
Több művészeti csoportnak tagja, köztük a Bács-Kiskun Megyében működő Műhely Művészeti Egyesületnek.
2010-ben Szegeden, az EDF-DÉMÁSZ által meghirdetett országos Jövőbarát Energia Pályázaton az „Eredet” című alkotását a szakmai zsűri 3. díjjal jutalmazta.
2014-ben Izsák Város Képviselő-testülete emlékplakettjét vehette át Izsákért folytatott képzőművészeti tevékenységéért. Ugyanebben az évben Bács-Kiskun Megyében Príma díjra jelölték.
Eddig közel 100 alkalommal állított ki egyénileg és 50-nél is több csoportos kiállításon vett részt képeivel. Képei megtalálhatóak számos hazánkban és külföldön élő gyűjtő tulajdonában (Ausztria, Kína, Németország, Románia, Svájc).
A festészet mára hivatásává vált.

Fontosabb kiállítások: Béke Szálló,(Budapest), EDF Galéria (Szeged), Gödöllői Királyi Kastély (Gödöllő), Hauer Cukrászda (Budapest), Hévízi Múzeum (Hévíz), Hotel Gellért (Budapest), Játékszín (Budapest), Kultúrcentrum (Grossenhain- Németország), Maconkai Orosz László Galéria (Budapest), Magyar Kultúra Háza (Budapest), Meditress Egészségház (Kecskemét), Művészkávézó (Kecskemét), Nemzeti Táncszínház (Budapest), Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (Kecskemét), Forrás Galéria (Kecskemét), Református Galéria (Tiszakécske), Toldi Galéria (Nagykőrös), Toldy Ferenc Kórház (Cegléd), Városi Művelődési Központ (Kunszentmárton)
*******************************************************************************

Németh Ferencről

Dr. Turai Gábor Kamill vallásfilozófus, művészetbölcselő (2002)

„Újfajta népművészet van felfejlődőben: a tájfestészet. Tájfestőnek – mint költőnek születni kell. No, nem árt a szorgalmas önképzés és mesterfaggatás sem, ahogyan Németh Ferenc is gyakorolja. A tájélmény (s ebbe a körbe tartozik a míves csendélet szintén) tökéletes, szabatos, koncentrált felkeltéséhez különös többlet szükségeltetik. Németh Ferenc legalább annyi örömet lel az alkotás során, mint képeinek fogékony nézői a meditatív azonosulásban. Németh Ferenc elkötelezetten vallásos halandó, vagyis minden mozdulatában a semmiből teremtő Istentündöklő lemondását modellálja.”

Szappanos István festőművész (2004)

„Művészetének alappillére a plein-air szemléletmód. Műveiben impresszionista, posztimpresszionista alapíz dominál. Témáinak zömét a természet sokszínű élményeiből meríti. Így aztán munkássága szerves folytatása az alföldi hagyományos piktúrának.
Festői alapállásában mindig ott van a tájélmények őszinte ábrázolása. Érzékenysége egyéni hangon szólal meg munkáiban – a maga egyéni érzésvilágára átírt motívumokkal. Festészetében a pasztózusabb olajtechnika is érvényesül, de a felrakott markáns színrétegek mellett a finom lazúrok adnak fontos vizuális alaphangot.”

Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója (2007)

„Németh Ferenc festőművész, munkái alapján a valóságból ihletet merítő alkotói áramlathoz tartozónak nevezhető. Számára a táj szépsége - különösen a színek és a képkivágásai tekintetében - olyan ihletet adó erő, amelynek nyomán általános erkölcsi tanulságok megfogalmazását tudja vállalni. Megmarad a táj szépsége, emelkedett hangulata is, de megjelenik a mögöttes tartalom, amely az egyetemes jobbító szándékhoz ad erőt. Németh Ferenc megküzdött a pályára kerüléssel, megküzdött a szakmatechnikai és szemléleti kihívásaival. Mára már elmondható, hogy önállóhangú festő, aki a táj gyönyörűségében szemet és lelket gyönyörködtető lényeget lát, olyat, amelynek megörökítésével üzenni tud az embereknek. Hihetetlen érzékenységgel építi képeit, mindig izgalmasak a képkivágásai, bravúros a színhasználata, és minden képen átragyog csak az embert jellemző líra. Lehet a kép egy folyó partjának növényekkel szaggatott része, lehetnek virágzók fák, az őszi táj barnáiba kígyózó ezüst út, vagy a tél hidegségét árasztó fehérsége, mindig itt érezzük az alkotó ember tiszta lelkületű érdeklődését, a szépség keresését és azt a vágyat, hogy az általa fölfedezett és megélt szépséget tovább tudja adni nézőinek.
Munkái nem mentesülnek a drámai feszültségtől sem. Különösen izgalmas momentum fedezhető fel egy meghaló félben lévő fa göcsörtjeinek megragadásában, és az elhagyott tanya fehér falán villódzó árnyék drámaiságában. A fény, a szín és a mindkettőt befolyásoló levegő festői megragadása tulajdonképpen örök témája a festészetnek, és Németh Ferenc igazán meggyőző erővel képes szólni mindazokról az esztétikai és etikai mozzanatokról, amelyek a tájfestés lényegét jelentik.
Személyében egy nyitott szemléletű, jó szakmai felkészültségű, szorgalmasan dolgozó festőt ismertünk meg, aki tudja, hogy a tehetség adottság, de az adottság érvényre juttatásáért dolgozni kell.”
*******************************************************************************

Versek
Buda Vladimir: Kép a falon /Németh Ferenc: „Elhagyottan” című festményéhez/

E vén tanya-ház sokat megért már,
omlik - így mindkisebbre húzza magát.
Évtizedek borotválták – volt szép rakott nád teteje,

most már csak néhány rossz lécdarabja –
kuszált, rogyott tetőt mi egybe tartja –
a pusztulás mily fájó látvány – festő – élmény tükrözője!

Falon függ a nagy igazság – e kép!
Nézem… jól sugallja a lét törvényét!
Életre éhes csak volt – az élnivágyás kihalt belőle!

Ma, homok veri – eső bomlasztja –
szomorú élmény az alkotó vászna.
Átélést rögzít, az emléket strázsálja – igaz ecsete!

Most átkarolja őt – felhők sötétje,
porladó falát a fénytől védje – de
a látványt nem bírja ki – kicsordulnak eső könnyei!

A tanya volt öröme megkopott,
az Élet lépett át rajta – de nagyot!
Kihalt udvar, elhagyottság, gyom, csend lettek örök társai!

Mire befejezi a képírást –
már halott –est –csend üli meg a pusztát.
Felhők szakadnak – sejlik színe itt-ott a vörös Napnak.

Kép – múló pillanat – megmerevült.
Szobám falán - megóvva – megmenekült.
Szél, eső többé már nem rontja – itt van nálam mementónak

Izsák, 2000. április, 05.


Oláh István: /Németh Ferenc: „Útszéli fák” című képéhez/

Állnak az útszéli fák,
Mutatják a jó irányt.
Épp most haladt el egy szánkó,
S nyomában lapul a friss hó.
Talán a Karácsony hava,
Mely vígan siklott tova?

Integetnek az útszéli fák,
Mutatják a helyes irányt.
Képzeletem már az útvégén jár,
S kopogtat a Karácsony kapuján.

Dabas, 2013.12.12.


Magyar Gyuláné: /A vetkőző fákról - Németh Ferenc festőnek/

Te nézed a fákat alkonyatkor,
amikor már szőke fény időz,
s megérted őket naphaladtkor,
amíg sárga selyemben surran az ősz.

Már tudod, a forma csak utánzat;
de sejted talán, hogy a fény örök;
azért érted meg a vetkőző fákat –
múlás hosszú ujját a törzs mögött.

S hogy mit látsz, utánzata csak valónak,
látszat csupán, ami formákat vetít;
rejtett fény a fonákja láthatónak,
érteni, hinni, ujjongani segít.

Vékonyka fény érint meg alkonyatkor,
mikor a színeknek tónusa rőt,
dobj el minden cicomát akkor,
ha teljességnek vágya tetőz.

Izsák, 2014




Footer Footer
Magunkról Képtár Galériánk képei Kiállítások Művészeink Vásárlás Üzleti ajánlat Kapcsolat Egyéb  
azonosító:
jelszó: